Ma észsidókat?vagy nem?Nem esikjólezgyötörtehetetlenségem.Hála!Nem!Nemzet azilyen?Ma semsohasem.A menetrettenetesemlékígy van ezcsak egyfulladtköhögésde nemeresztem.

Moccan már a rettenet, az idő vemhes, szennyes szerelemben kéjt keres. Mert "mélységes mély a kútja", vérrel töltekezett. A habját harapd, az az élvezet!   Így vagyunk ma, tél és kikelet. Kiver a víz, most nem mondunk éneket. Madár? Dal? Nap híján meghal.   Az a…

A Nyugati téren Pesten a hídról jöttünk éppen amit szépen szétvertek bitang gépek nem láttunk a ködtől és a zebrán voltunk éppen amikor jött a fakósárga ormámy a villamos a tramváj még a lélegzetünk is kihagyott ahogy fékezett sikoltottál a síneken mintha vártad volna…