Lehetetlen megkezdeni egy füzetet. Olyan mint....ha, távoli gyöngyöket fűznék újra. Egyik az eredet, a másik a végzet. Újra és újra eljön az élvezet. Akkor az idő egy nem értelmezhető végtelen jövő. Fehér ívek (gondolod) elrejtenek, pedig nem segítenek, muszáj kisírnod magad…

Egy lenullázott halottkém kért meg, hogy közöljek tényeket, ím e félrenéztél részlet: Nem volt rajta cipő, zokni sem. elvitte az ütközés azokat, a rendőröket nem hibáztatom, bár figyelhettek volna erre, mert ugye a rokonok jönnek és csapják a zajt. A koponya behorpadt egészen…

a Fogasházban általában létérdek, ha félrelépek,  kell egy hely, ami nem zavar el

Megvagy még kis mocsok? Nem szúrtad még apád szívébe az ollót? Hiába vert annyit, hogy végre meghozza ezt az áldozatot? Könny helyett vér, vér helyett víz így sosem ömlött és senki sem sikoltott (feltételes módban). Mondd ki bátran, a mersz hiányzott egy részeg…

"Információink szerint kormányzati körökben úgy tudják, hogy itt szervezték a közelmúlt több ellenzéki megmozdulását, így a Fidesz Lendvai utcai székházának elfoglalását is"/index.hu/   Akkor már csak a lefüggönyözött ablakú fekete autókra kell várni…

Vadul játszki a világ, irreverzibilis minden. Teljességgel lehetetlen minden gondolat. Sose mond ki, hogy belefáradtál.

 Ez itt a holnap bálja; nincs belépő, ha mersz, bejöhetsz! Vonz a titkok árja ugye? Gyere-gyere! Itt megfeneklett álmok ringanak a táncban, hölgyek s urak, nincs lekérés, nincs elutasítás. Párban a romlásban.…

  Fel és le és magasabbra és le a pincékbe megizzadva és szuszogva és meredten a szégyenben és hallgatva a bál kényes hangjaira és szunnyadva a porban és patkányokkal cseverészve és letépve a drapériákat   a lányról és a halk neszezést jajgatva vissza…