Lehetetlen megkezdeni egy füzetet. Olyan mint....ha, távoli gyöngyöket fűznék újra. Egyik az eredet, a másik a végzet. Újra és újra eljön az élvezet. Akkor az idő egy nem értelmezhető végtelen jövő. Fehér ívek (gondolod) elrejtenek, pedig nem segítenek, muszáj kisírnod magad…

Tegnap voltam,nem is tudtam, rohantam bele mindenbe és kevésszer sikerült kikerülnöm, mert minden szembejött, az allah is meg én is, nem tudván a semmitsetudván aaaa havas dudván ami semmit sem ér és utolér még ha nem akaraomis na mindegy a véres marhaszeggyel hjuman.

Illik már a régi ruhát levenni,ágyba bújni veled.Szépséggé vált kútból merni vágyat és kéjt.Lihegő reményt.Gondod és gondom kavarog ahogy az ágy hajója ring velünk.Az ablakon át a pőre eget nézzük,cicázunk a Holddal s a csillagok oly távol vannak.Ráismerünk újra…