Volt már jobb napom is,de ne túlozzunk,

sokkal rosszabb is.Nem esett az eső így a

bárgyú tömeg békében sírdogálhatott a múlt

után az elveszített ifjúság dolgait firtatván.

Bátorság volt áltörténelmet biflázni és

elszontyolodva rágni a zsebkendőt.

És milyen szép beszédeket mondtak

a semmiről a templomban, kirekesztve

minden élhetőt.Igazából hamu borított el

minden emlékezőt,parázs nem rejlett

sehol.Oktalan így az emlék vagy az

emlékböjt a nagytemplomban és hiába

koszorúznak halomba régmúl korokat.

Hamis a gyász a kőoszlopok tövében,

a koldus őszintébb,mint az uraság.

A vadászati szezon márt letelt,

a múltban élőknek már nincs jó társaság.

Mint szemlélődő így sejtem,de jobb a

békesség,mint a lázongás.