Az Undor (1938)
La Nausée

Fölösleges a gesztenyefa, ott, szemben velem, kissé balra, fölösleges a Velléda- szobor... És én - én, aki erőtlenül, bágyadtan, szemérmetlenül ültem, emésztettem, és komor gondolatokat forgattam fejemben, fölösleges voltam én is. (...) Végzek magammal, ötlött fel bennem, hogy ezek közül a felesleges létezők közül legalább egyet megsemmisítsek. De halálom is felesleges lett volna. (...) Az esetlegesség a lényeg. Amivel azt akarom mondani, hogy a létezés, már meghatározása szerint is, nem azonos a szükségszerűséggel. Létezni annyi, mint itt lenni, egyszerűen csak annyi; a létezők megjelennek, lehetővé teszik, hogy találkozzunk velük, de levezetni sohasem lehet őket.

(Ford.: Réz Pál)