velük.Észre sem vettük: már beszélgettünk erről
-arről,hogy a Riska megint kettőt ellett(már csak ez
hiányzott!) és Mariska legénye elment katonának,mert
nem szívelte a mama, aki mellesleg fejni jól tud, keze
nem nyújtja a tőgyet.De hát senki sem hibátlan
ugye,nem szerette a Józsi szőke haját -miféle magyar
az,aki olyan mint a tejföl,mondta mindig,ha meglátta,de
zsémbelt is Mariskával.Így ment ez egy ideig,de a fiú
elunta a dolgot,különben is várta őt a regiment.Hátha
egy katonaviselt meglett embert jobban elvisel az
asszonyság és Mariskát végre nőül veheti, véget vetve a
patak melletti titkos találkáknak.Mert akkor szép a
romantika,ha nem kell állandóan félni és a mama szemét
lesni.
No ennek hat éve lesz ősszel.Ki tudja,meddig bírja
Mariska szerelme a várakozást.Ekkor jöttünk rá,hogy
elbeszélgettük az időt,enni se ettünk és itt az este.Mit
tehettünk?A mezőről korgó gyomorral
hazaballagtunk.Várt a jó meleg istálló.