Ahogy most az eső veri az ablakot,
lessük az utcát az üvegen át,
valami formálódik odaát.
Franciska fonalát tűbe fűzi,
varr a fotelben csendben,
néha igazít szemüvegén.
Nem kéne begyújtani?
Öreg ez a ház.
Nem kell fiam,megszoktam,
csak a kezem ne fázzon.
A gyertyát azért,
meggyújtom,
s együtt hallgatunk.
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
