Az egér nem bírta tovább.A jobbhorog a földre küldte.Üveges szemmel nézte a reflektorokat.Nem figyelt már semmire,csak a harangot várta és egy macskát amely megszabadítja örökre a fejében lüktető fájdalomtól.Elzsibbadt tüdővel felállni sem volt kedve,nehogy parolázni kelljen a győztessel,aki a ring közepén hajlong a közönségnek.Nem hibáztatta érte,a nézők már csak ilyenek,fogadni akarnak a vérre,ők pedig szolgaként robotolnak érte.Mindent meg lehet unni egyszer és homokzsáknak lenni sem egy felemelő dolog.Valakit csak meg kell verni ebben a világban s erre az egerek a kijelölt objektumok.Mert,hogy nézne az ki,ha egy egér visszaütne a macskának majd oroszlánként átharapná a torkát.Ez nem illő dolog errefelé,a kiszámított előre megveretés kéjes a népnek.Hogy egy egér? Ugyan már!Röhejnek sem volna elég,nem hogy tétre.E pályán pedig ez az úr,itt nem jön be a hendikepp,nem kell a felesleges teher „egy egérnek”,aki könnyen a földbe döngölhető.Íó lenne már egy repülő törölköző!De mindenkinek!